December elseje van, így hát elkezdődött a visszaszámlálás. Ma éjjel az angyalkák nagy titokban elhozták Vincének az adventi naptár kis zsákocskáit, természetesen megtöltve mindenféle meglepetéssel. Ezért mostantól karácsonyig minden nap új örömmel indul. Ezt az adventi naptárat jó pár éve készítettem, Vince még mindössze kétéves volt; emlékszem, heteken keresztül minden este szabtam, varrtam, öltögettem - nagyon élveztem a munkálkodást, talán az eddigi kézimunkám közül a leginkább. Azóta minden évben újra és újra nagy izgalmat szerez a gazdájának. Ennek a naptárnak az a lényege, hogy minden napra jut egy-egy filcből varrt, számozott zsákocska, benne kis édesség, apró ajándék (idén kis játékos feladatokat, rejtvényeket rejtettünk mindegyikbe a csoki mellé, ezek most nagy kedvencek). A kiürült zsákot aztán ki lehet fordítani, és úgy mindegyik egy-egy betlehemi figurává alakul, és szentestére kiegészül, teljessé válik a csapat Kisjézus figurájával.

Örömteli várakozást kívánok Mindenkinek!

Még feltöltve...

...és ez lesz majd belőlük.

Az advent első vasárnapját megelőző napon régi hagyomány szerint koszorúkat készítünk, a család különböző tagjainak is. Nagy öröm, hogy már Vince is velünk ügyködik, idén ő maga is csinált egy külön koszorút. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy az lett a legszebb...

Békés, derűs, meghitt pillanatokkal teli várakozást kívánok!

Havat terel a szél az erdőn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyő már érzi sejtőn
miként lesz áldott-fényű fa,
és hallgatózik. Szűz utakra
feszül sok ága, tűhegye, -
szelet fog, - készül, nő magasba,
az egyetlen szent éj fele.
(R. M. Rilke, Advent)

Ez a kisfiam alkotása.

Tudom, hogy messze még a karácsony, de ilyenkor november közepén már mindig elkezd hatalmába keríteni a karácsonyi alkotás láza: én ilyenkor az advent előtti adventet élem. Úgyhogy idén is elkezdtem a karácsonyi ügyködést, ezekkel a pici horgolt szívekkel. Egy-egy szívecske tényleg nagyon hamar elkészül, és aztán jó lehet karácsonyfadísznek, ajándékkísérőnek, apró ajándéknak... bárminek. Itt megtalálható a leírás is. A Meskán is fent vagyok velük.

Szép hétvégét kívánok!

Furcsa visszagondolni azokra a meleg nyári napokra, amikor elkezdtem horgolni a Naplementéből, és amikor egy bejegyzésben megmutattam a készülő sálam elejét. És íme, most a novemberi napsütésben itt a végeredmény, az első valóban komoly horgolt művem.

Szabadkozással kezdeném... Bár mindenféle ünnepet nagyon szeretek, a Halloween eddig sohasem fogott meg. Idén azonban átragadt rám Vince lelkesedése, így hát megvettük a piacon a töklámpáshoz való tököt (a legnagyobbat, amit csak találtunk ), és közös munkával elkészítettük a lámpást: faragtunk, vájtunk, kanalaztunk (meglepően büdös egy ilyen tök belseje ). És mi tagadás, azért engem is magával ragadott a világító tökfej hangulata. Van azért benne valami, hogy a sötétség kezdetét nem búslakodással, hanem ilyen derűs, vidám figurával várjuk.

Tökfejek

Mutatok valamit a régi munkáimból is. Ezt a terítőt a koszorúkkal és a csipkeszegéllyel már több éve készítettem, és ma reggel az a csokor rézvirág juttatta eszembe, melyet a piacon vettem. Igazi szép őszi, októberi hangulatot árasztanak ezek a színek. Derűsek, és mégis szomorúak is egy kicsit, épp mint a mai fakó napsütés.

Egyetlen nagyi-négyzetből, vagyis granny square-ből készítettem ezt a kis neszeszert. Vagy "valamit", hiszen bármit lehet tartani benne. A Barka Kabalájának Ladik árnyalatából horgoltam, vászonnal béleltem. Az ötletet Gabi blogján láttam, köszönet érte!

A Barka októberi galériájában szavazni is lehet rá, ha tetszik.

És íme, megmutatom egy új tudományomat is: ezt a képmontázst is én készítettem, nem ördöngösség persze, de az első próbálkozásaim egyike, és mi tagadás, büszke vagyok rá.

Arra gondoltam, megmutatom, hogy nemcsak horgolni és hímezni tudok ám. Az ilyen és ehhez hasonló üveggyöngyök mindig elvarázsolnak, a keleti mesék titokzatos világát juttatják az eszembe, de ritkán jutok el odáig, hogy a birtokomban lévő (és minden gyöngyös boltba való betévedéssel egyre gyarapodó ) készletből szülessen is valami. Íme, egy példa: egy nyaklánc az ősz színeiben.

Szép szeptemberi napokat kívánok!

Hiába, hogy még meleg nyári napokat élünk, már csalhatatlanul érezni a levegőben az ősz közeledtének, jelenlétének az illatát. Nem mintha bánnám, tekintve, hogy az ősz a kedvenc évszakom, alighanem a következő bejegyzéseimből ez ki is fog derülni. Így hát ezekkel az egyszerű kis horgolt virágokkal most búcsút veszek a nyártól.

Mindenkinek szép őszi napokat kívánok!

A mécsvirág kinyílik
s a húnyó láthatárnak
könyörg a napraforgó:
a tücskök már riszálnak,
odvában dong a dongó
s álmos kedvét a bársony
estében égre írta
egy röppenő pacsirta;
s ott messzebb, kint a réten,
a permeteg sötétben
borzong a félreugró
nyulak nyomán a fűszál,
a nyír ezüstös ingben
immár avarban kószál,
s holnap vidékeinken
újból a sárga ősz jár.

(Radnóti Miklós: A mécsvirág kinyílik)

Ajándékba készítettem ezeket a hajpántokat tízéves lánykáknak. Azt hiszem, a Barka Kabala Fieszta fonalának színei igazán illenek ehhez a korosztályhoz. Viseljék őket örömmel a tulajdonosaik!
A hajpántok a Meskán is ott vannak.

A Barka csodálatos bambuszfonalának, a Limonádénak a Szirén fajtájából horgoltam ezeket a hajpántokat. Igazi játék volt készíteni őket, maga a fonal is csupa derű, már a színei miatt is, illetve az átmenetek játékossága okán, és jó volt kísérletezgetni a különböző minták adta textúrákkal. És épp most jutottam hozzá még más Limonádé színátmentesekhez...

Egyébként a hajpántok megvásárolhatók a Meskán is.

Rendhagyó módon most olyasmit mutatok meg a munkáimból, ami még nincs készen. Ebből a kezdetből majd egy sál (és remélhetőleg egy sapka is) lesz, a Barka Kabala fonalai közül a Naplementéből horgolom, egy hullámos mintát használva. És hogy miért nem tudtam kivárni, hogy elkészüljön? Hát több oka is van. Egyrészt elfogyott a fonalam, és csak augusztus végén jutok hozzá a többihez. Másrészt viszont ma reggel úgy éreztem, pontosan úgy süt oda a nap a teraszra, ahogy ehhez a mintához, anyaghoz illik, illetve arra gondoltam, mire készen lesznek a ruhadarabok, már biztosan nem fognak éppen ilyen színű virágok nyílni, amelyek - legalábbis szerintem - nagy harmóniában illeszkednek a fonal színeihez. Szóval a pillanat kínálta lehetőség okán nem gyakoroltam a türelem erényét... De ígérem, ha készen lesz, akkor is megmutatom.

Szép napot Mindenkinek!

Ismét mutatok egyet a számos zsákocskáim közül, ezúttal egy lepkéset, a nyár jegyében. Két egyszerű pillangó díszíti a középső vásznat, körülötte patchwork-szerű keret, rajta szaténszalagok.

Szép augusztust kívánok, napsütöttébbet és kevésbé zordat, mint ahogy a július búcsúzott tőlünk.

...készítettem ezt a zsákocskát, nászajándékképpen. Kedves barátaimnak szerettem volna kifejezni vele az örömömet és a jókívánságaimat. Gondolom, később főként a menyasszony - illetve immáron asszony - fogja használni. A keresztszemes minta egy gyergyói motívum, egy fehér rózsa, így aztán igencsak megörültem, látva, hogy a menyasszonyi (sőt, a koszorúslányi) csokor is fehér rózsákból állt.

Még egyszer, innen is sok szép pillanatot, boldogságot, jó egészséget, sok-sok szeretetet kívánok Nektek!

Apróságok ezek a poháralátétek, igazán gyorsan elkészültek. Egyszerű egyráhajtásos pálcákkal horgoltam őket, majd kikeményítettem, kivasaltam, hogy legyen némi tartásuk. Érdekességük maga az alapanyag, mely a Barka egyik színátmenetes újdonsága, a Kabala Mákostésztája.

És következzék még egy kis önreklámozás: ha tetszik a táska, amelyet az egyik korábbi bejegyzésben mutattam, szavazhatsz rá a Barkánál a Galériában, a Hónap alkotása pontnál. Sajnos kicsit bonyolult, mivel a Barka oldalán regisztrálni kell hozzá, de ha mégis megteszed, azt köszönettel veszem. .

Impresszionizmus, Monet, szecesszió, nyár... Ezek jutnak az eszembe erről a fonalról és a mintáról. Azt hiszem, még sosem élveztem annyira a horgolást, mint ennél a fonalnál, egyszerűen nem tudtam betelni a színeivel, melyek Monet képeinek impresszionista világát varázsolják elém, és a bambusz selymes, simogató, lágy tapintásával. Öröm volt a szememnek, a kezemnek, a lelkemnek... Amúgy ez a gyönyörűség a Barka egyik új fonala, a Limonádé Opál árnyalata, amelynek a neve (nincs mit szépíteni, dicsekedni fogok ) tőlem származik, a Gabi által kiötlött színelnevezős játék során lettem keresztmama. Mikor megláttam a fonalat, Babits sorai jutottak az eszembe Az Esti kérdésből, mit csináljak, szakmai ártalom:

...vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván...

A minta pedig: Lover's knot, vagyis szerelmesek csomója - erről pedig a szecesszió kecses, áttört mintái idéződnek fel bennem.

Meglehetősen hosszú idő után végre elkészült ez a táska, eddigi legkomolyabb, legnagyobb szabású horgolt munkám, amit végre valóban használni is lehet valamire. Természetesen ezt is barkaságból horgoltam, a Vitorlás színeiből készült, vászonnal béleltem (na az nem volt egyszerű, az ebben való rutintalanságommal kigondolni, eltervezni, kiszabni, összeállítani a bélést, a horgolás ehhez képest gyerekjáték...). Patentokkal záródik. Talán finomítom még egy kis külön belső zsebbel, de az is lehet, hogy ha már egyszer belakom, akkor marad, ahogy van.

A Barka júliusi galériájában lehet majd rá szavazni is 1-jétől, ha tetszik.

És változatlanul szeretettel várok Mindenkit a Meskán!

Jelentem: megnyitottam a boltomat (boltocskámat) a Meskán, vagyis az egyedi kézműves termékek és alkotók internetes oldalán! Gombolyag2 néven találhatók meg az én termékeim. Egyelőre még nem nagy a kínálatom, ez még valóban csak a kezdet, majd kiderül, hogyan, mivé alakul mindez. Mindenesetre Mindenkit nagy örömmel látok a boltomban is, természetesen a nézelődőket éppúgy, mint a vásárlókat. Aztán hátha megtetszik valami...
És figyelmeztetem a látogatókat: ha valakinek megtetszik a Meska világa, nem fog egykönnyen - és üres kézzel - szabadulni.

Kellemes nézelődést kívánok!

Már többször írtam olyan színekről, amelyek általában nem tartoznak a kedvenceim közé, most végre következzék egy kedvenc: a zöld. Ez az a szín, amelyet szinte minden árnyalatban, helyzetben, környezetben szépnek találok, lakásban vagy a természetben (persze ez nem meglepő ), textilben, ruhában, berendezésben. Hát itt most zöld a csinálmány is, többnyire a háttér is. Végre így júniusban nem jelent állandó fejtörést, hol készítsem a fotókat. Sőt, épp a bőség zavarával küzdök.
Mostanában amúgy több ilyen "valamit" készítek, talán leginkább neszeszernek nevezném őket, de hát bármi tartható bennük, ami épp belefér. A lényegük, hogy a foltvarrást (na annak csak valami egészen egyszerű változatát, legalábbis egyelőre) és a keresztszemes hímzést kombinálom bennük, és ami az egészet még izgalmasabbá teszi, az a színek játéka, összeválogatása. Sok ötlet van jelenleg is a fejemben (kezemben...?), következik még folyatás.

És nemcsak itt, ugyanis hamarosan boltot nyitok a Meskán, ahol - többek között - ilyesmikkel kezdem az árusítást. Ha esetleg valaki úgy érzi, ellenállhatatlanul vágyik egy ilyenre...

Ezt a képet születésnapi ajándéknak készítettem, természetesen olyasvalakinek, aki meglehetősen kedveli a kerékpárt. Mikor megkapta, úgy tűnt, örült is neki... Általában jobban kedvelem az egy színnel vagy egy szín több árnyalatával készülő, stilizált képeket, de ez a tematikus kép azért, mi tagadás, a kedvemre való. És legalább tudtam használni hozzá a temérdek fonalaim közül olyan színeket is, amelyek régóta csak várakoznak a fonalas dobozomban. A minta amúgy a Little House Needleworks "Yesteryear" változatának egy részlete.

Szép esős nyári napokat kívánok!

A Barka Fonalbolt egész nyárra szóló, igencsak nagyszabású játékot indít, ha valakinek van kedve hozzá, itt megtalálhatók a részletek:
Jó játékot és szép kora nyári napokat kívánok!

Kicsit hosszabb szünet után ismét itt vagyok. Méghozzá eprekkel. Túl azon, hogy enni is szeretem az epret, de valahogyan ezt a gyümölcsöt találom az egyik legszebbnek, talán azért is, mert ez terem elsőként az évben, és így különös örömmel tölt el a látvány frissessége. Ezt a kis képet még nagyon régen, legalább 8-10 évvel ezelőtt hímeztem, és azon munkáim közé tartozik, amelyeket még ma is szeretek, és örömmel látok kitéve a falra. Érdekessége még, hogy a keretet is én készítettem hozzá.

És ejtenék még néhány szót a kiállításról, ami a múlt hét pénteken ért véget a Károlyi Gimnáziumban. Egyrészt köszönöm szépen mindenkinek, aki időt szakított rá, és elment megnézni, másrészt köszönet illeti az iskolát is az igazán nagyon igényes, színvonalas szervezés, elrendezés, megnyitó ünnepség okán. Köszönöm, hogy részt vehettem az eseményen!

A húsvét fő szimbóluma a tojás. Szerte a világon a tojás az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. Egy kínai hagyomány úgy írja le az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, melyből a világ létrejött, és a Kalevala teremtéstörténetének az alapja is a tojás. Nem véletlen, hogy a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés, az élettelenből élővé válás titkát. Később a kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban a feltámadáshoz, húsvét vasárnapjához kapcsolódik, nálunk a hétfői locsolkodáshoz kötődik.

...
Óh, harsonás fény, győzelem!
Rugókon táncol az utca velem:
szállok: sugárkezek emelnek
fölébe házaknak, hegyeknek:

szállok, föl, óriás, torony,
s az égbe szétharangozom:
Erő, megváltás, remény és vigasz,
jövel, szentlélek uristen, tavasz!

(Szabó Lőrinc: Tavasz elé)

Szép ünnepet kívánok!

Szeretettel meghívlak egy kiállításra, kedves Látogatóm! Újpesten, a Károlyi István Gimnáziumban kiállítást rendeznek a kerület tanárainak képző- és iparművészeti alkotásaiból. A rendezvényen én is ott leszek néhány munkámmal, elsősorban keresztszemeseimmel. A rendezvény megnyitójára április 20-án, szerdán 15 órakor kerül sor, és azt követően május 13-ig lehet megnézni a kiállított műveket, hétköznaponként reggel 8-tól este 6 óráig. A cím: 1041 Budapest, Erzsébet utca 69. (bejárat a Király utca felől, amúgy az iskola kb. öt perc séta az Újpest-Központ metrómegállótól).
Sok szeretettel várok Mindenkit!

Új színekkel kísérletezem mostanában... Piros és rózsaszín - nem igazán volt az én világom korábban, de mostanában ebben is találok szépségeket. Ezen a legújabb művemen pedig elég sok minden keveredik: a közepén lévő keresztszemes hímzést egy gyergyói minta alapján készítettem, a textil körben, patchwork-szerűen leginkább a rokokóra emlékeztet, felülre varrtam némi selyemszalagot,a bélése lenvászon... És hogy mire lehet használni? Hát bármire! Szándékom szerint piperetáskát készítettem, de még nem tudom, mit fogok benne tartani. Egyelőre leginkább nézegetem.

A húsvéti készülődés jegyében született meg ez a két jószág, a tyúkanyó és a kiscsibe. Na és persze Vincét is meg kell említenem mint ötletgazdát. Gilicéből horgoltam, ezeket is, mint az állatfigurákat általában, és hagytam, hogy a készítés közben, szinte magától szülessenek az állatkák. Néha visszabontottam, elégedetlenkedtem, de aztán csak készen lettek. Ez az oka annak, hogy - legalábbis egyelőre - nem tudok leírást adni róluk, pedig többen is kérdeztétek már, van-e ilyesmi. De ígérem, erőt veszek majd magamon, és a következő figuránál megpróbálom leírni lépésenként, hogyan készül. Csak hát nehéz az, mert gyakran én sem tudom előre, és hajt a lendület, és bizony türelem kell(ene) hozzá, hogy mindig megálljak, és papírra vessem, mit csináltam éppen. De igyekezni fogok.
A mai naptól a Barka Galériájában is megtalálható a csibe és a mamája, ha tetszik, szavazz rá!
Szép, napsütötte áprilist és vidám húsvétvárást kívánok!

Nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthető ez a tavaszi hangulatot árasztó koszorú. Egy szalma (vagy hungarocell) koszorúalapra tekerjünk különböző színű, szélességű, mintájú szalagokat, melyeket néhány gombostűvel rögzítsünk az alaphoz. Én most a tavasz színeit választottam, mi mást így egy nappal április előtt... Díszíthetjük mindenfélével, masnival, virággal, húsvéti díszekkel. Én ezeket a kis kagylóból készült virágokat találtam számtalan "kincseszsákom" egyikében, nem is tudom, honnan, mikor kerültek hozzám. De íme, most szereplőkké váltak.
Szép áprilist kívánok!

... a retró jegyében. Pedig egyáltalán nem ez volt a célom, amikor - még nem ismerve a Barkát - megvettem ezeket a fonalakat, teljesen másmilyennek képzeltem leendő horgolmányomat, csak aztán ez kerekedett ki belőle. De aztán így is megszoktam, sőt megszerettem a színeit, persze a tapintása nem olyan kellemes, mintha kizárólag természetes anyagból készült volna, merthogy ebben a fonalban van acryl is. Amióta megismertem a Barka csodáit, már nem szívesen veszek kézbe másféle fonalakat, nem is hittem volna, mekkora a különbség. Amúgy a párna egyetlen nagy nagyi-négyzet, rettentő haladós és látványos minta, jó szívvel ajánlom kezdő horgolóknak is. A horgolt anyagot egy egyszerű párnára varrtam fel, amit kicsit vastagabb vászonból készítettem.

Részletek...

...itt a mamusz és a zsiráf. Ugyanis neveztem velük a Barkánál, a zsiráffal a hónap alkotása kategóriában, a mamusszal pedig egy játékban indultam, amelyben hasonló nemezelt mamuszokat kellett készíteni. Itt megnézhetők: zsiráf és mamusz. Ha tetszik valamelyik, szavazz rá, ezt március 31-ig lehet megtenni

Ezt a hímzett képet már régebben készítettem, csakhogy aztán ahhoz is idő kellett, hogy megtaláljam a hozzá illő képkeretet. A minta: Elizabeth's Design, még Szentpyr boltjában vásároltam (de hiányzik az a bolt...), és ami igazán vonzóvá tette ezt a mintát, azok a kis felvarrható makkok voltak.
Szép (és jó hosszú) hétvégét kívánok!

Korábban egy ideig nem szerettem a kéket, de mostanában valahogyan mégis egyre gyakrabban választom ezt a színt. Lám, ez már a második "kék bejegyzésem". Régóta terveztem, hogy meghímzem ezt a madarat, és mikor megtaláltam ezt a DMC fonalat, nem volt kétség, hogy ezt a színt választom hozzá. A mintára itt leltem rá, és hogy vajon ez az a bizonyos jégmadár-e, amely a boldogságot jelképezi, azt nem tudom, de öröm volt készíteni, és jó érzéssel tölt el, ha rátekintek.

Ha nehéz is elhinni még, de március van. Ezek a virágok talán erősítik egy kicsit a reményt. Az aranyvesszőt Vincével szedtük a minap az óvodából hazafelé jövet, és vidáman kivirágzott a szobában, a barkára a piacon csodálkoztam rá nagy örömmel, a kék virágot (ami nem tudom, micsoda... talán a boldogság kék virága...? ) meg csak úgy vettem, elgyengült pillanatomban.
Szép tavaszvárást kívánok!

Radnóti: Március

Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

Ezt se nem hímeztem, se nem horgoltam, de arra gondoltam, megmutatom.

Kipróbáltam a nemezelést! Nagyszerű és igencsak meglepő élmény volt. Szentpyr leírását követtem (köszönöm, Rita! ). Először meghorgoltam a mamuszt, addig nem is éreztem igazán a kihívást... De azután következett a nemezelés. Na, hát én korábban azt hittem, ez valami rendkívül ősi, hagyományos, autentikus tevékenység. Ehhez képest a - még igencsak nagy méretű - horgolmányt be kellett tenni a mosógépbe, és elindítani a 90 fokos programot. Majd várni. Bármire fel voltam készülve, mikor kinyitottam a mosógépet... És elámultam: ez működik!
Lábon, viselve: nagyon kényelmes. Március elsejétől megtalálható a Barka galériájában is, ha tetszik, szavazz rá!

A mai napon végre megszületett a zsiráf! Pontosítok: megszületett Zsiráf! Pár hete a kisfiam vetette fel, hogy horgoljak neki egy zsiráfot. Az ötletet elsőre - mint abszurdumot - elvetettem....Ugyan, nem tudok én olyat! De nem hagyott nyugodni a gondolat, egyre csak azon járt az eszem, hogyan is lehetne megoldani, mígnem belevágtam. Volt jó néhány visszabontás, mire sikerült úgy-ahogy eltalálni az arányokat, és íme, ez lett a végeredmény. A Barka Gilicéjét használtam hozzá (az ananász és a medvebocs színeket... micsoda hármas: zsiráf, ananász és medvebocs ), kispálcákkal horgoltam, a foltokat láncöltéssel hímeztem. És természetesen nemcsak a zsiráfot, de a Gazdát is meg kellett jeleníteni a képeken.

Köszönöm szépen a sok kedves biztatást, igazán lelkesítő és jóleső érzés. Íme, a folytatás: egy apróság. Régóta megvan már ez a dobozka, nagyon praktikus, cserélhető benne a kis vászondarab, és így bármikor új mintát álmodhatok bele. Vannak már korábbiak is, ez a legújabb. Egy gyergyói minta pici része, melyre itt találtam, ahol sok hasonló gyönyörűség lelhető. Szeretem a népi motívumokat a hímzésben, meglepően könnyen beilleszkednek a minket körülölelő világba, azonnal élővé és modernné válnak, ha jó helyre kerülnek. Egyáltalán, úgy gondolom, igaz ez a népművészetre általában, zenére, táncra, kézimunkára. Időtlen szépség rejlik benne.

Kedves Látogatóm!

Első bejegyzésemmel jelentkezem a blogomban, fogadd szeretettel! Nagyon régóta, gyerekkoromtól kezdve kézimunkázom, sok mindennel próbálkoztam már, a mai napig is szívesen kipróbálok mindenféle technikát, de az idők során kikristályosodott, hogy igazán mi is a két kedvencem: a horgolás és a keresztszemes hímzés. Így ebben a blogban is elsősorban ilyesmikkel fogsz találkozni. Ha tetszik, amit nálam találsz, látogass el hozzám máskor is! Szeretettel várlak!
Sokat gondolkodtam, mi legyen az "első", míg végül ezek mellett a könyvjelzők mellett döntöttem, mivel némiképp szimbolikus találkozásnak is tekinthetem őket: együtt van bennük két, számomra nagyon fontos dolog, az olvasás, a könyvek világa és a kézimunka. És szerettem dolgozni rajtuk, gyors sikerélményt jelentettek, ami a keresztszemes hímzések esetében nem érdektelen. Amúgy hímeztem én már több könyvjelzőt, de ezek közül néhány ott lapul valahol egy-egy könyv lapjai között, ott felejtődött... Hátha egyszer szép pillanat lesz még, ha valaki rátalál, rácsodálkozik, és talán meg is örül neki.
Hamarosan jelentkezem a folytatással.